Pikusicsi harminc napos gyakorlás összefoglaló

Végigcsináltam a harminc napos kihívást. Hurrá! Lehet örülni. Hogy alakult az utolsó hét és úgy általában az egész kihívás? Hétről-hétre egyre több kitartás kellett hozzá, több akaraterő, mivel a nagy melegben nehezen ment a gyakorlás a számomra. Rendszeresen elkezdtem belealudni a gyakorlatba és álmos voltam már akkor, amikor elkezdtem gyakorolni. A vége felé már elgyengült az elhatározásom és úgy éreztem, hogy inkább aludtam volna vagy épp mást gyakoroltam volna helyette. A motivációm megcsappant, de úgy voltam vele, ha már elkezdtem végigcsinálom.

Megérte? Részben igen, részben viszont problémát okoztam vele magamnak. Az egyik probléma az volt, hogy nem hallgattam magamra, amikor inkább alvásra lett volna szükségem, mégis leültem gyakorolni, ezzel a másnap hatékonyságát kockáztatva. Másik probléma, ami előjött az az volt, hogy nem gyakoroltam a többi gyakorlatot és ezzel kibillent az egyensúly.

A 30 napos kihívás utolsó hete

Az utolsó héten már egészen megváltozott a gyakorlat a számomra. Két nap egymás után érdekes dolgokat tapasztaltam. Eleinte rögtön a gyakorlat legelején elkezdtem bealudni, majd negyven-ötven perc után, mint aki frissen ébredt magamhoz tértem és teljesen mély meditatív állapotba kerültem. Gondolatmentes, csendes állapotba. A légzésem lelassult – talán le is állt (ez normális, nem kell megijedni :), teljes csend lett és teljesen a tudatomnál voltam. Ez egy ideig eltartott, néha kizökkentem, jött egy-egy gondolat, majd visszakerültem ebbe a tudat állapotba. Második nap amikor ez megismétlődött igyekeztem növelni az időtartamát, ami sikerült is. Harmadnap és a negyedik napon (ez volt a gyakorlásom utolsó napja) már nem volt időm kivárni, hogy a folyamat beinduljon, aludnom kellett a másnapi teendőim miatt. Valószínűleg, ha még egy kis ideig folytattam volna a gyakorlást, akkor elértem volna ismét ezt a tudatállapotot. Azóta ezt a gyakorlatot nem gyakoroltam, de más gyakorlatoknál sikerült szintén eljutnom erre a szintre, ami innentől kezdve egy minőségi szintlépést jelent a meditációmban. Ezentúl igyekszem jobban lecsendesíteni az elmém és ha belekerülök ebbe az állapotba, akkor gyakorolom megtanulni fenntartani.

Még egy változás történt a gyakorlások eredménye képpen: gyorsabban sikerül beindítanom a köldökömmel való légzést, mint az első napokban. Szinte, amint rágondolok, már be is indul. Most is sikerült, amíg ezt leírtam. :)

Összességében megérte végigcsinálni ezt a kihívást. A meditációmat sikerült jelentősen elmélyítenem és ki tudja, hogy mi minden változás indult még be bennem, amiről nem is tudok. Legközelebb, ha ilyen harminc napos kihívásba kezdek, akkor azt szem előtt fogom tartani, hogy a kihívás nem veheti át a helyét az alap szintű gyakorlásnak. Ezt nem tartottam most be, ami problémákhoz vezetett.

Tervbe van véve egy olyan kihívás, hogy az ötös bevezető gyakorlatunkat fogom naponta egy órában elvégezni. Ezt már több hónapja tervezem, viszont most mindenképp a kis égi kört fogom gyakorolni (ez maradt ki a hónapban). Már elkezdtem egyből a pikusicsis kihívás lejárta után. Ez most nem lesz 30 napos kihívás, inkább hallgatok a megérzésemre és azt gyakorlok, amire épp szükségem van, de ezt a gyakorlatot azért igyekszem többször elvégezni a héten.

Elkezdtem egy új könyvet olvasni. Paul Pitchford: Gyógyító táplálkozás című könyve nagyon megfogott, ezt olvasom. A könyv az egészséges táplálkozásról és az ezzel való gyógyulásról szól, a kínai öt elem elméletet és egyéb keleti ismereteket is tartalmazza. A könyv nagyon átfogónak, alaposnak és rendesen körül járt tudással rendelkezőnek tűnik. Ami ilyen témában (is) nagyon fontos. Sokan írtak már könyvet az egészséges táplálkozásról, a neten még több cikk és blogbejegyzés található, viszont ezek ismeret anyaga gyakran hiányos vagy éppen egyoldalú. Ez a könyv ezen hiányosságokat hívatott kipótolni, egy átfogó, egész tudást adva.